Szerbusztok :)
Nos, mint látjátok, leléptem Izraelbe. Persze ez nem igaz, de igencsak tervezett a repcsiút, ráadásul a közeljövőben. Október óta igen nagy a tervezés, elmélkedés, fogaskerék olajozás. Június elején megszületett a végleges elhatározás. Szeptembertől Izrael! Úgyis, akkor van Rosh Hashanah (értsd: ros hásáná, zsidó újév), így stílszerűen kezdhetem az új évet, új életet arrafelé.
Innen némi egyeztetés a részletekről, várakozás, visszaszámlálás, utolsó elintéznivalók és beüt a krach.
Réges- régen, egy távoli tej-rendszer közepében, még 1988- ban anyu és az 5 gyerek lelépett Izraelbe egy röpke 8 hónapra. Mindehhez sikeresen megkapták az állampolgárságot és a tejben- vajban fürdő Kánaánt. A Kánaán egyelőre nem az a Kánaán volt, amire számítások kerültek, így a már említett 8 hónap után vissza Budapest. Ez az út pont elég is volt ahhoz, hogy megkönnyítse az eddigi ügyintézéseimet, egészen két héttel ezelőttig, amikor útlevélért mentem. Mint izraeli állampolgár, izraeli útlevéllel kell visszatérnem, ezért felkerekedtem és megigényeltem. Pár nap múlva mentem vissza, hogy most már biztos leellenőriztek szépen és megkapom a kis kék könyvecskémet, de sajnos, habár a leellenőrzés megvolt, a könyvecskét még inkább nem adták. Mivel a magyar útlevéllel jöttünk haza anno, ezért a rendszer valamiért nem léptetett ki az országból, és most, hogy jelentkeztem az új útlevélért, bejelzett a red code, hogy ejnye-bejnye én bizony nem jelentkeztem a katonaságnál 18 évesen sorozásra. Persze ez nem jelent semmi komolyat, leszámítva, hogy a reptérről egyből a börtönbe mennék, mint katonaszökevény. No para! Nem visznek egyből katonának, amint leszállok a gépről.Csak, hát meg kell várnom amig a szochnut, azaz a bevándorlási hivatal, leegyeztet végre a katonasággal, hogy én bizony nem éltem ott. Amint ez megvan, mehetek az útlevelemet intézni és repülhetek végre, szabadon. Katonának is majd csak leghamarabb egy év múlva kell mennem és akkor is, csak az alapkiképzésre. Elvileg :)
Egy hete még úgy készültem, hogy mához egy napra repülök. Ami fontos, az mind el van intézve.Szóval most pont van időm elégedetlenkedni, hogy ugyan már miért nem lehetett ezeket a dolgokat elintézniük február óta? Vagy, ha ez tényleg túl nagy kérés, akkor miért nem intézte el a konzulátus a dolgokat, amikor betelefonáltam nekik jó egy hónappal ezelött?
A kérdés nem is olyan fontos. Megnyertem még legalább 9 napot a csodálatos se itt, se ott nem vagyok feelingből. Jöhet a hosszabbított várakozás, tengés- lengés, szieszta.
Tehát akkor, mint említettem: még T mínusz ? nap...
Remélem 21-éig nem lesz semmi írnivalóm és akkor is csak annyi: MEGÉRKEZTEM!!!
Szép napot gyerkőcök :)
